Mielőtt sorra vennénk milyen területeken szükséges változtatnunk életmódunkon, megerősítendő elhatározásunkat, javaslom, tegyünk rövid kitekintést az idősek mai helyzetére társadalmunkban. Láthatjuk, milyen tágabb csoportba tartozunk majd az évek előrehaladtával és mire számíthatunk majd!
Hazánk lakosságszáma harmincöt éve csökkenő tendenciát mutat, a kevesebb népességen belül pedig jelentősen nő az idősek száma. Kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak, csökken a fiatalok és középkorúak száma, az idősek aránya viszont az egészségügyi ellátásnak köszönhetően növekszik a társadalmon belül. A születéskor várható élettartam egyre hosszabb hazánkban, de még így is messze elmarad Európa más országaihoz képest és csak az utolsó negyedben kullogunk. Egészségtelen életvitelünknek és súlyos kockázati tényezőinknek (elhízás, alkoholfogyasztás, dohányzás) köszönhetően Európa országaihoz viszonyítva nagy a középkorúak halálozási aránya hazánkban és a lakosság egészségi állapota évtizedek óta nem közelít a szomszédos országok jobb egészségi állapotához sem.
A növekvő számú idős lakosság ellátása új kihívásokat jelent az egyén, a családok, a helyi közösségek valamint a szociális és egészségügyi ellátórendszer számára egyaránt. Egyre több az otthonában élő, gondozásra és ápolásra szoruló idős személy. Többen egyedül élnek, családi segítségre nem számíthatnak. Mások családban élnek, de a hozzátartozók munkahelyei elfoglaltsága miatt nem, vagy csak részben tudják megoldani az idős gondozását. A betegségek jellege, lefolyása, az idős támogató környezete egyénileg változó, igy egyénre szabott megoldásokra lenne szükség a megfelelő időskori ellátás biztosításához. Sajnos azonban a házigondozás, a bentlakásos intézmények kapacitásai korlátozottak, a segítség gyakran nem érhető el!
Ezen országos helyzet mellett az emberek egyéni felelőssége saját egészségük védelme és időskori aktivitásuk megőrzése szempontjából felerősödik, előtérbe kerülnek az öngondoskodás formái és lehetőségei!
