Digitális technológiák és az idősödés

A személyes vagy papír alapú kapcsolattartás helyett sok esetben már digitális megoldást választunk. Nem hagyományos levelet írunk és postán adjuk fel, hanem e-mail (elektronikus levél) üzenetet küldünk, vagy sokkal inkább úgynevezett „chat” (beszélgetős) programokat használunk, ha kapcsolatba szeretnénk lépni valakivel legyen az családtag, vagy barát.Ilyen sokak által jól ismert és általánosan használt szolgáltatások például a „Messenger”, a „Viber” a „Skype”. 

Fotókat készítünk, de a fotókat már ritkán hívatjuk elő, nyomtatjuk ki. Az élményt azonnal át szeretnénk adni másoknak is, ezért elmentjük a képeket eszközünkre, hogy mindig nálunk legyen, elküldjük üzenetben, vagy megosztjuk azokat másokkal a rendelkezésünkre álló digitális megoldások használatával. A digitalizáció tehát egyaránt jelenti a legkülönbözőbb adataink és tevékenységeink áthelyezését a virtuális térbe (nem kézzel fogható fizikai hely, hanem a digitális eszközök és az internet biztosította hely):

• A szekrényfiók helyett virtuális fiókokat használunk leveleink, üzeneteink tárolására (pl.: eszközök tárhelye vagy a felhő alapú tárhely).
• A könyveket, újságokat az digitális eszközökön olvassuk a papír alapú újságok, könyvek mellett, helyett.
• A korábban megszokott és ismert játékok egy részét már a virtuális térben (is) játszuk, akár olyan emberekkel, akikkel sosem találkoztunk és nem is fogunk találkozni.
• A gyerekek eredményeit már nem az ellenőrző füzetben követjük, hanem a virtuális térben, pl. az elektronikus naplóban (e-kérta).

És ez csak pár példa a digitalizáció hatásairól a mindennapi életünkre.

Az alapvető digitális eszközök azok az informatikai eszközök, melyeket az utcán járva, a buszon utazva, a hivatali váróban ülve az emberek kezében láthatunk. Ezek az eszközök a mindennapi élet során a legtöbb háztartásban ma már megtalálhatók. Ha nem is engedheti meg magának mindenki, hogy saját digitális eszközzel rendelkezzen, az iskolai, munkahelyi, hivatali környezetben, vagy a szabadidős tevékenységek során mindenki és mindenképp találkozik ezekkel az eszközökkel.

Az alapvető digitális eszközök ismerete és legalább alapszintű használata ezért mindenki számára egyre inkább elengedhetetlen.

A legismertebb és széles körben elterjedt digitális informatikai eszköz a mobiltelefon és ezen belül is egyre inkább az úgynevezett okostelefon. Az okostelefon lényege, hogy alapvetően egy telefonálásra szolgáló eszköz számos olyan dologra is alkalmas, amit korábban csak egy számítógép tudott. Ilyen például:

• az üzenetküldés,
• a képek és dokumentumok megjelenítése,
• a gépelési lehetőség és legfőképp
• az internet csatlakozási lehetőség.

Az okostelefonok mellett ma már nem csak a munkahelyi, hanem a mindennapi élet részévé váltak az alábbi, sok különböző lehetőséget biztosító alapvető digitális eszközök:

• asztali számítógép
• laptop vagy notebook
• táblagép (tablet).

Ezek az alapvető digitális eszközök mind alkalmasak a legáltalánosabb digitális tevékenységek végrehajtására. Ezek:

• az információkeresés,
• az üzenetküldés,
• a médiatartalmak (kép, hang, videó) létrehozása és megjelenítése.

A választást az befolyásolja, hogy milyenek az anyagi lehetőségeink, az igényeink és melyik tevékenységet végezzük leginkább az előbb felsoroltak közül. Az előbb említett alapvető használatot kielégítő digitális eszközök mellett napról napra jelennek meg újabb és újabb digitális céleszközök, melyek egy-egy tevékenységet, vagy folyamatot segítenek a digitalizáció lehetőségeinek kihasználásával. Ilyenek például:

• az okosórák,
• a lépésszámláló vagy aktivitás mérő eszközök,
• a navigációs eszközök, de
• az „okosotthon” vezérlését és felügyeletét biztosító különböző digitális eszközök is (világításvezérlés, riasztórendszerek, kamerarendszerek).

A speciális digitális eszközök önállóan is működtethetők, de irányításuk sokszor az alapvető digitális eszközökről, például egy okostelefonról is elvégezhető egy-egy alkalmazás (aplikáció = app) segítségével.

A digitális eszközök használata így a mindennapi életünk részévé vált. A fiatalabb generációk tagjai sokkal könnyebben és gyorsabban szokják meg ezeknek az eszközöknek a használatát, „beleszületnek” a digitális világba. A középkorú generációk sokszor fenntartásokkal és csak korlátozottan használják ezeket az eszközöket elsősorban nyitottságuktól és a munkahelyi elvárásoktól függően, míg az idősebb generációk még jellemzően idegenkednek ezektől az eszközöktől, de senki nem teheti meg, hogy elzárkózik azoktól.

Aki elzárkózik az sok lehetőségtől fosztja meg magát és jelentős hátrányt szenved el. Érdemes tehát tanulni! Olyan eszközzel és tevékenységgel kell kezdeni, amire leginkább nyitott és lépésről lépésre érdemes haladni a tanulásban, mindig csak egy kicsit mást, kis részben újat kell kipróbálni, a megszerzett tudás összeadódik.

Az okostelefonnal egy olyan digitális eszközt kaptunk a kezünkbe, amivel számos megszokott rutinunk megkönnyíthető, vagy folyamat leegyszerűsíthető. A felgyorsult világban lehetővé teszi az információk és a velünk kapcsolatban álló személyek gyors és könnyű elérését, emellett számos olyan dologra is használható, amihez korábban több különálló eszközt használtunk.

Az okostelefon jellemzői:

• Kicsi, elfér akár a zsebben is, így mindig kéznél van.
• Megfizethető (az ár széles skálán mozog a készülék funkcionalitásától és jellemzőitől függően) szinte bárki számára elérhető kortól és társadalmi helyzettől függetlenül.
• Használata könnyen és gyorsan megtanulható. Alapszinten a felhasználóbarát kezelőfelületnek, és az elérhető számos támogatásnak köszönhetően (beépített lépésről-lépésre útmutatók, leírások).
• Szinte mindenre ad digitális megoldást. Egy adott célra, vagy feladatra számos megoldás közül lehet választani, így bárki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő alkalmazást (app) rajta.

A digitális eszközök és megoldások megjelenésével megváltozott az otthoni és a munkahelyi környezet is. A digitális eszközök megjelenése mind az irodai, mind a hivatali, de az ipari szektorban is új elvárásokat támaszt a munkavállalókkal szemben, és egyben új lehetőségeket is teremt a munkafolyamatok átalakítására.

„Ami nincs fenn az interneten az nem is létezik” hallhatjuk egyre többször. Mit is jelent ez? Az Internet megjelenése a közös tudás mindenki számára elérhetővé válását jelenti, ami hatalmas lehetőség, de egyben szörnyű nagy kihívás is attól függően ki hogyan éli meg a változást.

1. Folyamatos elérhetőség.
2. Azonnali válaszadás.
3. Folyamatos naprakészség, informáltság.
4. Széleskörű tájékozódás.

El kell gondolkodnunk azon, hogy ezeket a tényezőket lehetőségként vagy folyamatos kihívásként, streszt kiváltó elvárásként éljük meg.

1. Folyamatos elérhetőség

Az Internet és az okostelefonok használatával bárki, bármikor elérhetővé vált, ennek összes előnyével és hátrányával. Már nem kell telefonfülkét keresni, vagy átmenni a szomszédhoz, ha fel akarunk hívni egy rokont, barátot, ismerőst, vagy üzleti partnert. Csak kivesszük a mobilt a zsebünkből és már hívhatjuk is. Nem kell napokat, vagy heteket várni, hogy egy levél eljusson a címzetthez és a válaszlevél visszaérjen, mert küldhetünk egy e-mailt, vagy csevegő program üzenetet függetlenül attól, hogy levelező partnerünk milyen messze van tőlünk.

2. Azonnali válasz

A folyamatos elérhetőség egy lehetőség, ugyanakkor teherként is megjelenik, mind a családi, baráti, mind a munkahelyi kapcsolatokban. Ha valaki nem érhető el, már könnyen aggódunk, hogy baja van, vagy dühösek leszünk, hogy miért nem veszi fel, válaszol, mikor nekünk most azonnal kell az információ. Ugyanez igaz az üzleti kapcsolatokra is. Nagyon sok hivatalos ügy intézését kezdeményezhetjük telefonon, vagy az interneten keresztül (e-mail, chat), de ennek hatására elvárjuk, hogy a másik fél szinte azonnal válaszoljon, nem mindig vagyunk tekintettel arra, hogy a vonal másik végén is emberek ülnek és hogy a jó munkához idő kell.

3. Folyamatos naprakészség, informáltság

Az Internet megjelenésével, a szigetszerűen rendelkezésre álló információk hálózatba kapcsolásával és kereshetővé tételével hihetetlen mennyiségű tudásanyag vált bárki számára elérhetővé, aki része a hálózatnak. Ez kiváló lehetőség, mert bárminek utána nézhetünk, amire szükségünk van, el se kell mozdulnunk az asztalunktól. Másrészről hatalmas kihívás, mert tudnunk kell jól keresni, tudnunk kell szűrni az információkat, hogy a keresésünknek megfelelő eredményt találjuk meg a hatalmas információhalmazban. Az internet olyan, mint egy nagy raktár sok helységgel, és telis-tele a legkülönfélébb dolgokkal. Ha bemegyünk és az mondjuk egy cipőhöz kapcsolódó dolgot keresünk nagyon sokáig tartana megtalálni bármit. De ha azt mondjuk, hogy a sportcipőmbe kell egy új cipőfűző, mert elszakadt, mindjárt sokkal célzottabban és pontosabban állhatunk neki a keresésnek és nagyobb eséllyel találjuk meg azt, amire szükségünk van.

4. Széleskörű tájékozódás

Az előbbi példánál maradva, míg a cipőfűzőt keressük a sportcipőnkhöz rengeteg kapcsolódó információt is megtudhatunk a cipőfűzőkről és a sportcipőkről, amit valaki valamikor fontosnak tartott és leírt, lefotózott vagy levideózott és feltöltött az Internetre, a nagy közös tudásbázisba. Ez is, mint az előzőek nagy lehetőség, mert nem kell nekünk mindent nulláról kitalálni, használhatjuk azok tudását, akik már az általunk felvetett problémára keresték a választ, a megoldást. Megismerhetjük mások logikáját, gondolkodását, nézőpontját ezzel bővítve saját tudásunkat, alakítva saját szemléletünket. A lehetőség mellett egyben kihívás is, mert rengeteg hamis, elavult vagy pontatlan információt is találhatunk a keresés során, amit meg kell tanulnunk szűrni, értelmezni.

A digitális tér és a digitális eszközök a legnagyobb segítséget a kommunikáció fenntartásában jelentik akár családtagok, barátok, akár üzleti partnerek között:

• e-mail (elektronikus levelezés),
• chat (csevegőprogramok, fórumok, blogok),
• hang és videóhívások.

A digitalizáció maga, valamint a digitális eszközök használata mindenki számára új dimenziót nyit nem csak a kapcsolattartásban de az információszerzés területén is. Az információszerzés egyaránt jelenti:

• a tájékozódást (hírolvasás, ügyintézés, böngészés) és
• a tanulást (új ismeretek megszerzését).

A digitalizáció és a digitális eszközök használata egyre nagyobb szerepet kap a szórakozás, a szabadidő eltöltése területén is:

• játék (kikapcsolódás, fejlesztés, tanulás),
• zenehallgatás,
• film és videó nézés.

A digitalizáció terjedésével, az eszközök és az internet kapcsolat széles körben elérhetővé válásával a hivatalos ügyintézés is egyre inkább áthelyeződik a digitális térbe:

• internetes vásárlás,
• banki ügyintézés,
• kapcsolattartás a szolgáltatókkal (díjnet, e-közmű),
• hivatalos iratok kezelése (földhivatal, személyes iratok, támogatások igénylése),
• orvosi ellátás megszervezése (időpontfoglalás, eredmények megküldése, e-recept).

Összefoglalva a digitalizáció és a digitális eszközök széles körben használhatók a mindennapi életben minden élethelyzetben, de használatuk során körültekintőnek kell lennünk. Használjuk ki a technika adta lehetőségeket, de ne engedjük, hogy az eluralja életünket.

Ha az idősebb generáció nyitottabbá tehető a digitális eszközök megismerésére és használatára, akkor számukra is rengeteg új lehetőség nyílik meg, amivel magányosságuk csökkenthető, illetve biztonságérzetük növelhető. A digitális eszközök nem váltják és nem is válthatják ki a személyes kapcsolatokat, de számos módon segíthetik az idősek és hozzátartozóik életét.

1. Kapcsolattartás

A kapcsolattartás az egyik legfontosabb terület, ahol a digitális eszközök segíthetik az időseket. A különböző csevegőprogramok (Messenger, Skype, Viber, Slack, stb.) nem csak az írott és hang alapú kommunikációt teszik lehetővé, de a valós idejű képi (videó) kommunikációt is. Ez lehetőséget biztosít az egymástól távol élő családtagok, rokonok között akár a mindennapos kapcsolattartásra is, így az idős ember részese lehet pl.: unokái fejlődésének, akkor is ha egymástól távoli településeken élnek.

2. Tanulás

Az élethosszig tartó tanulás az idősek számára is nagyon fontos szellemi frissességük megőrzése érdekében. Az internet egyaránt lehetőséget biztosít korábbi ismeretek felelevenítésére vagy új ismeretek megszerzésére. Tanulni nem csak az iskolapadban ülve, vagy intézményes keretek között lehet. Minden olyan tevékenység tanulásnak tekinthető, ami a megszokott rutintól, tevékenységtől eltérő. Egy új recept letöltése és az étel elkészítése, egy új kötésminta, vagy akár a kerti növények korábbitól eltérő kezelési módjának kipróbálása mind-mind tanulási folyamat.

3. Játék

A játék egy olyan alapvető emberi tevékenység, ami segít az életminőség javításában, a jó közérzet és szellemi kondíció megtartásában. Akár az egyszemélyes játékok akár a „gép elleni” játék, akár a társas játék, (a másokkal való együtt játszás) olyan folyamat, ami már folyamatában, de eredményét tekintve is örömet okozhat. A digitális tér és a digitális eszközök egyaránt lehetőséget biztosítanak valós játékok virtuális játszására (kártyajátékok, sakk, rejtvény, stb.), szellemi játékok kiértékelhető, azonnali visszajelzést adó játszására (kvíz, Honfoglaló, sodoku, stb.), ügyességi és logikai játékok játszására. Ezek mind olyan játékok, melyek egyszerre több érzékszervet megmozgatnak, versengésre ösztönöznek és sikerélményt adnak, lehetőséget biztosítanak a folyamatos fejlődésre.

4. Tájékozódás, információszerzés

Az idős ember számára is fontos, hogy első kézből tájékozódhasson szűkebb vagy tágabb környezete eseményeiről, az őt körülvevő világról. Az idős embereknek is számos ügyet kell intézniük. Nagyfokú biztonságot adhat számukra, ha ügyeiket a virtuális térben intézhetik, vagy ha a személyes ügyintézés előtt tájékozódhatnak a várható folyamatról, legyen szó hivatali ügyintézésről, vagy egészségügyi ellátásról.