Különbséget kell tennünk a társadalmi és a biológiai öregség között és el kell különítenünk az elő senirok (50+), a fiatal seniorok (60+) és az idős seniorok (70+) csoportját.
Az utóbbi években változott az idősek helyzetének és szerepének megítélése Európában és hazánkban is. Jellemzően növekszik a létszámuk, nagyobb arányban vannak jelen a gazdaságilag aktív és fizetőképes seniorok, akik újfajta igényeket fogalmaznak meg a közösségi kapcsolatok és a társadalmi élet színtereit tekintve egyaránt. Egyre többen őrzik meg egészségüket idős korukra, fittek és vállalkozó szelleműek maradnak. Betegség esetén a maradéktalan gyógyulásra és a minőségi ellátásra is igényt tartanak. Elvárják, hogy megfelelő módon szólítsák meg őket, elvárásaikat megfogalmazzák és érvényesítik, kritikusak és öntudatosak. Másak a fogyasztói szokásaik és megjelennek, valamint egyre lényegesebbé válnak a digitalizációhoz kötött lehetőségek az életükben.
Az idősek kapcsolatait meghatározzák az átélt veszteségek, amelyek miatt egyre magányosabbakká válhatnak. A közöségi kapcsolatok segítik a negatív élmények feldolgozását, megakadályozzák a beszűkülést és a szélsőséges elzárkózást.
A kulturális lehetőségek (színházi produkciók, koncertek, múzeum látogatások, irodalmi körök), alkotó műhelyek (rajzolás, festés, kerámia, kézimunkák különböző formái, barkácsolás) vagy a természetjárás (pl: Gyalogló Idősek Országos Klubhálózata), kertművelés közösségi kapcsolatok kialakítására és fenntartására alkalmasak. A társakkal való kommunikáció, az önkifejezés lehetősége nagyban hozzájárul az idősek jó életminőségéhez.
A családdal és barátokkal, helyi közösségekkel való kapcsolattartáshoz jó lehetőséget nyújtanak a különböző digitális megoldások, amelyek egyben az élethosszig tartó tanulás programjához is kapcsolódást jelent az idős személy számára.